Vértestolna

A község területén a vas- és bronzkorból kerültek elő régészeti leletek. Neve többször változott. A honfoglalás korában Árpád fejedelem a meghódított területet vezérei és törzsei között osztotta fel. Ketel vezér fiának, Alaptolmának a birtoka volt ez a terület, innen származik Tolma, a mostani Vértestolna vidékének neve.

A jelenlegi német neve Tolnau, az őslakók Taunau- nak nevezik. Első okleveles említése a török időből való Tholma névvel. Később Tolna, Tolnar, majd Vértestolna. A török időben valószínűleg elnéptelenedett, erre utal a Tolnapuszta elnevezés. Ezután az első betelepülők a németországi Baden-Würtenberg tartományból érkeztek 1733 őszén. Velük az Eszterházy uradalom örökös szerződést kötött. Ebből az időszakból, pontosabban 1755-ből való a község pecsétje, melyre a Dorfe Tolnau körirat került. Mai nevének előtagját a Vértes-hegységről kapta. A névadás időszakában, az Öreg-kovács hegyet a Vértes-hegységhez sorolták. A 20. század elején lett a falu neve Vértestolna.

Az itt élő emberek a letelepedést követően mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A 18. században Fellner Jakab tervei alapján megépült a katolikus templom, majd az iskola és a községháza. Ekkor 524-en éltek itt 95 házban. Kevéssel ezután egy tűzvész következtében leégett a falu fele. Sokan harcoltak a világháborúkban, az ott elesettek emlékét egy emléktáblán örökítette meg a falu lakossága.

A 20. század közepén a férfiak és a nők a közeli Tatabányára jártak dolgozni, főleg bányába, de dolgoztak a cementgyárban és a karbidgyárban is.

A falu 1990-ig a szomszédos Tardosbánya körjegyzőséghez tartozott. Önállósodása után alakították ki a Polgármesteri Hivatalt, mely közös épületben található az orvosi rendelővel és a postával. Iskola már a 18. század közepétől van, óvodáját viszont szintén a Tardostól való elszakadás után lett alakították ki egy parasztházból 1992-ben. A Művelődési Ház az 1960-as években épült. A helyi orvosi rendelőben a rendelési idő alatt házi gyógyszertár működik.

 


Nagyobb térképre váltás