Somlyó-hegy Pusztamarót Vadászházak Serédi kastély Király kút Agostyáni arborétum Erdei faiskola
Somlyó
Az írásos emlékek gyakran idézik a Somlyó-hegy tetején állott várat,
melynek eredete ma már ismeretlen és a helyszínen – az egyesek szerint a korábbi
várból visszamaradt kődarabokat
leszámítva - semmiféle nyomát nem találni. A hegy legmagasabb pontját
(448m) köralakban körülvevő sáncszerű árok arra enged következtetni, hogy
valamikor minden bizonnyal védelmi célt szolgált. A csúcsról tiszta, derült
időben csodálatos panoráma tárul a látogató elé: a Gerecse-medence települései,
a Budai hegyek, továbbá szabad szemmel is látható az Esztergomi Bazilika.
Az országos kék túra és a közép-dunántúli piros túra egyik állomása a
Somlyó-hegy a kulcsosházzal, mely
megfáradt túrázók részére gyakran szolgál szálláshelyül. A ház mellett a
megpihenni vágyók rönkökből készített padokat, asztalokat találnak, mellette
tűzrakóhely. Érdemes a kulcsosház melletti tisztáson elsétálni észak felé,
onnan gyönyörű kilátás nyílik a Gerecsére.
Pusztamarót a török korban elnéptelenedett település a Gerecsében.
Átvezet rajta az Országos Kéktúra és a Kinizsi Százas teljesítménytúra.
A mohácsi csatavesztést (1526. augusztus 29.) és Buda elestét (szeptember 12.) követően a megmaradt fősereg és az ország déli részéből menekülők a települést körülvevő, hadászatilag megfelelőnek tűnő völgyben szekérvárakkal sáncolták el magukat. A török sereg, miután felfedezte a menekülők táborát, a Budáról hozatott ágyúk segítségével ostrom alá vette, majd háromnapi öldöklő küzdelem után törte meg a magyarok ellenállását. A mai források megosztottak az áldozatok pontos számát illetően, egyesek 20 - mások 25 ezer főre teszik az áldozatok számát. Ez a történet jelenik meg Dobozi Mihályról és feleségéről, Farmos Ilonáról szóló mondában.
Pusztamarót tökéletes hely a kirándulásra és táborozási lehetőséget is biztosít:
PUSZTAMARÓT Kft. - 2525 Bajna Pusztamaróti Tábor
Telefon: (06) 30 632-1296, (06) 20 577-7868
Fax: (06) 1 214-6296
E-mail : marot@t-email.hu
Megközelíthető:
Gépkocsival:
Budapest felől Budakeszin, vagy Budaörsön keresztül (M1-en) Zsámbékig, majd Szomoron és Bajnán áthaladva, Bajót felé kb. 5 km-re balra egy zúzottköves 4 km-es erdei úton.
Autóbusszal:
Budapest Széna térről menetrendszerű Volán járattal Bajnáig, majd egy kb. 2 órás kellemes gyalogtúrával lehet feljutni a táborhoz. Tata, Tatabánya felől autóbusszal Tardosig, onnan a Kék Túra vonalán 6 km gyalog.
Vonattal:
Nyergesújfaluig, majd autóbusszal Bajótig, onnan a Kék Túra útvonalán 6 km gyalog.
Az elmúlt években újra fellendült a vadászturizmus, különösen a külföldi
vendégvadászok körében, hiszen a Vértes és a Gerecse gazdag zsákmányt ígérő
vadászterületek. Tarján közelében három vadászház található, közel azonos
komfortfokozattal: a tornyópusztai, a koldusszállási és a vértestolnai
vadászházak. A helyi vadásztársaságok üzemeltetésében álló házakban 7-10 szoba,
egy nagy konyha és egy közösségi helység található.
Tardosról a Gerecsére haladva,
követve a Kéktúra útvonalát érdemes megtekinteni a Serédi Kastélyt (üdülő),
mely kiemelkedő látvány az egyébként is csodálatos környezetben.
Az erdőőri lak mellé a nyaralót 1935-ben építette Serédi Jusztinián Corvin
lánccal kitüntetett bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az 1950-es
államosítás után fővárosi gyermeküdülőként működött, 1968-ban bővítették,
felújították, de nem volt megfelelően kihasználva. 1999-ben kapta vissza újra
az egyház. A működtetést (üdültetés, környezetvédelmi táboroztatás) az
esztergomi ferences gimnázium és kollégium vállalta. Engedéllyel, előzetes
bejelentkezés alapján látogatható.
TIPP: GPS kincskereső játék
Héreg a Gerecse hegység keleti lábánál, festői völgyben fekvő 1015 lakosú település. A Gerecse aljában van a Gerecse legszebb fekvésű, boltozat alatt foglalt forrása, egy szép erdei tisztáson. Neve Mátyás király itteni vadászatainak emlékét őrzi.
TIPP: GPS kincskereső játék
Az
arborétum kialakítása Nemeskéri Kiss Miklós erdőmérnök javaslatára 1955-ben
kezdődött el. A telepítés alapját a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
Osztálya által 1953-ban meghirdetett, a "Honosítás alatt álló fás növények
ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata" c. pályázat képezte. Az
arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. 1955-1962 között
közel 300 különböző növényfajt és változatot telepítettek a kertbe. Az
erdőgazdaságnak akkoriban nem volt lehetősége arra, hogy külföldről új
növényeket vásároljon, ezért a felhasznált szaporítóanyag kizárólag a
magyarországi parkokból került ki. Az arborétum akkori területe 15,6 ha volt, napjainkra
összterülete 30,5 ha-ra bővült és jelenleg 293 különböző fásszárú növény
található benne. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős
méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló
módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide. A bejáratnál
szépen kidolgozott székely kapu látható, melyet 1980-ban az erdész fafaragó
tábor tagjai készítettek. A völgy hatásának köszönhetően az arborétum a
legnagyobb nyári kánikulában is kellemes, hűvös klímájú. A kert egész területét
a Bocsájtó-patak szeli ketté, amelyen tavat hoztak létre, a tó mellett pihenőhelyet
alakítottak ki.
Akkreditált pedagógus-továbbképzés
folyik itt, melynek során a környezeti nevelés rejtelmeibe avatják be a tanárokat;
ezenkívül, erdei iskolai foglakozásokat is tartanak iskolai osztályoknak,
táborokat szerveznek, tematikus napokat tartanak az érdeklődők számára, mint
pl.: a jeles napokon (Víz napja, Föld napja, Madarak és fák világnapja,
Takarítási világnap) tematikus programokon vehetnek részt a látogatók. A környéken zajló ásatásokkal párhuzamosan
rekonstruáltak egy Mátyás-korabeli fogadót, és most folyik egy régi körtemplom
romjai alapján egy hiteles másolat felépítése. A bemutatóközpontban régi magyar
állatfajtákat tartanak, például mangalicát.
